Egyszerű bejelentés vagy építési engedély – mikor melyik kell, és mennyibe kerül?

Publikálva: 2026. október 2.

Szerző: Tóth Tamás, okleveles építészmérnök · MÉK É 13-1211

Új családi ház építésénél az első jogi kérdés mindig ugyanaz: egyszerű bejelentés vagy építési engedély? A válasz meghatározza a tervdokumentáció tartalmát, az eljárás hosszát és azt is, mikor kezdhet építkezni. Az alábbiakban a 2024. október 1-jétől hatályos szabályokat foglalom össze, ahogy a napi tervezői gyakorlatban alkalmazzuk őket.

Mikor elég az egyszerű bejelentés?

Az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése szerint egyszerű bejelentéssel építhető a legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterületű, kizárólag lakó rendeltetésű új lakóépület. Ugyanígy bővíthető egy meglévő lakóépület legfeljebb 300 m²-re. A kedvezmény nem vonatkozik a nemzeti emléknek minősülő műemlék telkére.

➡ A 300 m²-es határ az összes hasznos alapterületre vonatkozik – nem a beépített területre. Egy kétszintes, pinces ház könnyen átlépheti, ezért a tervezés elején érdemes ezt pontosan kiszámolni.

Az egyszerű bejelentés választható: az építtető a 300 m² alatti háznál is kérhet építési engedélyt. Erre például akkor lehet szükség, ha a hitelt nyújtó bank vagy a későbbi értékesítés miatt végleges engedélyre van szükség.

Mikor kell építési engedély?

• 300 m² összes hasznos alapterület feletti lakóépületnél;
• ha az épületben nem csak lakó rendeltetés van (például üzlet, iroda, szálláshely);
• társasháznál és nem lakóépületnél (csarnok, iroda, intézmény);
• a 281/2024. Korm. rendelet 17. §-ában felsorolt egyéb engedélyköteles tevékenységeknél.

Hogyan zajlik az eljárás és mennyi ideig tart?

Az egyszerű bejelentés tehát nem „papírmentes” út: a hatóság vizsgálja a mellékleteket és a tervező jogosultságát, és ha valami hiányzik, megtiltja az építést. A gyakorlati különbség az, hogy nincs engedélyező döntés, a jogkövetkezmény a hallgatással áll be.

Mit kell benyújtani?

Mindkét eljárásban az építészeti-műszaki dokumentáció a 281/2024. Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott munkarészekből áll: műszaki leírás, helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok, tartószerkezeti munkarész, a szükséges szakági műszaki leírások. Ehhez jön, ha a település előírja:

• a településképi konzultáció emlékeztetője vagy a településképi vélemény;
• tervtanácsi vélemény, ha eltérést kérnek a helyi előírásoktól;
• a 2026. február 27-től kötelező, földmérő által készített tervezési alaptérkép szerinti helyszínrajz.

Egyszerű bejelentésnél is kötelező a felelős műszaki vezető és az elektronikus építési napló, és az elkészült házra használatbavételi eljárást kell lefolytatni (energetikai tanúsítvány, változási vázrajz, tervezői jóváhagyó nyilatkozat az e-naplóban).

Mennyibe kerül – mi a különbség a költségekben?

Maga a hatósági eljárás egyik esetben sem illetékköteles. A költségkülönbség a tervezési munkában van:

• A tervdokumentáció alapja azonos, ezért a tervezési díj az engedélyezési és a bejelentési szinten nagyságrendileg megegyezik. A tájékoztató díjsávokat a tervezési díjakról szóló cikkben mutatom be.
• Engedélyes eljárásban több szakkérdés és szakhatósági anyag merülhet fel, ami külön munkarészt és időt igényel.
• Mindkét esetben számolni kell a földmérő (tervezési alaptérkép), a statikus, az energetikus és a felelős műszaki vezető díjával.
• Egyszerű bejelentéses lakóépületnél 2025. augusztus 28-tól nem kötelező külön épületgépészeti és villamos kiviteli terv – ez spórolásnak tűnik, de a pontos gépészeti terv hiánya a kivitelezésben gyakran többe kerül, mint amennyit a tervezésen megtakarítunk.

Mire figyeljen, mielőtt eldönti?

• Nézze meg a telek helyi építési szabályzatát – az övezeti előírások mindkét eljárásban ugyanúgy kötelezők.
• Ha a ház a 300 m² közelében van, döntsön tudatosan: egy későbbi tetőtér-beépítés vagy pinceszint átlépheti a határt.
• Az egyszerű bejelentéstől eltérő építés ugyanúgy jogszerűtlen, mint az engedély nélküli – ennek következményeit a fennmaradási engedélyről szóló cikk mutatja be.

Jogszabályi hivatkozások

• 2023. évi C. törvény a magyar építészetről (Méptv.)
• 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről – 10. §, 16–21. §, 1. melléklet
• 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
• 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről – 28. § (1)

Gyakori kérdések

Kapcsolódó cikkek:

• Tervezési díj kalkulátor – számolja ki a díjat alapterület és szakágak szerint
• Építész tervezési díjak 2026 – mennyibe kerül a tervezés?
• Fennmaradási engedély – menete, bírság, kockázatok
• E-napló és műszaki ellenőr – ki mit csinál az építkezésen?
• Mit tartalmaz a kiviteli terv?
• HÉSZ telekvásárlás előtt – mit nézzen meg?

Ha bizonytalan, melyik eljárás illik a házához, a tervezés első konzultációján ezt tisztázzuk:
„Árajánlatot kérek tervezésre.”